Alan Sillitoe: Születésnap
Arthur Seaton, a nottinghami lázadozó kocsmahős, férjes asszonyok boldogítója immár nyugdíjas, miközben körülötte pezseg, változik a globalizálódó cool Britannia. Fivére, Brian Londonban él, első generációs értelmiségi, tévéknek ír szappanoperákat, jó társaságokba jár, de az otthonának Nottinghamet tekinti, ahová hazajár. Briant hazahívják első szerelmének, Jennynek a születésnapjára, és felszínre törnek az emlékek. Lehetett volna másképpen is élni, mást választani, megmaradni együtt? Talán kevesebb nyomorúságot éltek volna meg? Lehetséges, hogy elszalasztották az egyedüli helyes döntést? Érdemes-e elgondolkodni azon, ami nem történt meg? Vagy gondolkodjunk el mi, olvasók, hogy nekünk milyen rosszak a választásaink, mi milyen lehetőségeket szalasztunk el, hogyan, mivel rontjuk el az életünket? Úgy tűnik, felelősek vagyunk saját boldogságunkért. Sillitoe finom humorral átszőtt regényétől talán bölcsebbek lehetünk.
Alan Sillitoe: A Nap törött szekerén
A főhős, az ifjú (Bert) elszökik a kollégiumból, hátat fordít az Indiában gyarmati szolgálatot teljesítő előkelő katonatiszt apának. Lelkében harag és bosszúvágy dúl, s hajtja az ismeretlenbe, a kalandba. A háború után új világot teremt magának, de ebből is kimenekül. Az újabb állomás a hadsereggel Ciprus, majd Egyiptom és a szuezi válság. Herbert és Bert küzd a fiúban, veszedelmes úton sodródik, mint példaképe, Phaeton a napistentől bitorolt szekerén.